Pár napig nem készítettem ide salátát, bár, magamnak 'összedobtam' azért, de azok végképp nem voltak fotogének.:)

Ma viszont útra keltem, s most már olyan szemmel nézelődtem, vajon mit is lehet kapni a salátáimhoz. Három órán át bolyongtam, s próbáltam legalább három salátának a hozzávalóit beszerezni. Most sem volt igazán könnyű dolgom. 

Aki beleolvas a blogomba, az láthatja, hogy nagy zenerajongó vagyok... mivel nagyon sokat dolgozom a neten, közben kell, hogy szóljon a zene.... most pl. az egyik nagy magyar kedvenc, akit nem tudok sohasem megunni, Charlie énekel. Ha Charlie oldalára lépünk, a belépés után elindul a számok lejátszása. S máris lehet közben ténykedni a konyhában.:)))

http://www.charliemusic.hu/main.php

Nagyon sokféle salátát lehet kapni... most már ezt is tudom!:))) Így pl. bárhol megtalálható a madársaláta. Néztem is hozzá receptet.

Hozzávalók:

Saláta:

- 6-8 e.k. olaj (kukoricaolajat ír a recept, de én most is extra szűz olíva olajat használtam)

- 200 g sovány bacon - darabban! (a pultnál az eladó azt mondta, valójában ez a Kolozsvári szalonna... én hittem neki!)

- 3-4 gerezd fokhagyma

- 4 szelet kenyér (fehér kenyeret javasol a recept)

- 1 csomag madársaláta (kb. 100 g)

Öntet:

-2-3 ek. olívaolaj

- 2 ek. vörösborecet

- 1/2 ek. balzsamecet

- 1 tk. magos mustár

- só

- bors

Az elkészítés menete:

1. A madársalátát megmostam, majd leöntöttem róla a vizet (létezik salátacentrifuga... nekem nincs, de nem rossz az ötlet). Valójában lehet, hogy nem is kellett volna megmosni? Ez valójában már berögződött mozdulat nálam. Valahogy nekem fontos ez a mozdulat.:)

2. Felszeleteltem a szalonnát és a kenyeret 1 cm-es kis kockákra. 

3. A fokhagymákat fokhagymanyomóba raktam, egy-egy mozdulat, s kész is lett a fokhagymapép - szeretem ezt a mozdulatot.:)

4. A serpenyőbe tettem 3 ek. olívaolajat, majd beletettem a szalonnát, s megpirítottam.

5. Miután kiszedtem a szalonnákat, beletettem a zsiradékba a fokhagymát, majd a kenyérdarabokat. Nekem nem akar úgy megpirulni, ahogy láttam a fotón, leégetni viszont nem szeretném, főleg a fokhagymákat nem szeretném megégetni, így hamarabb kiszedtem.

6. Az öntet nekem nagyon erős lett, így jóval kevesebb adagokat írtam be a hozzávalókból. Valójában nagyon egyszerű, mert a vörösborecetet, a balzsamecetet, a mustárt, a sót, és a borsot egy csavaros tetejű kis üvegbe rajtam, s jól összeráztam. (Nem kell túl nagy üveg, mivel nem lesz sok belőle!).

7. A madársalátát összekevertem a szalonnával. Az öntettel nem érdemes összekeverni (Én a saját részemet jól összekevertem, vesztemre!). Esetleg csak akkor, ha kevés az öntet, s csak egy kis ízt kell adnia a salátának.

8. Tányérra szedtem. A saláta tetejére raktam a kenyérdarabokat... semmi mással nem díszítettem most... s már jöhetett is a fotózás.

Mivel én még a kenyérrel is összekevertem magamnak, ami aztán jól beszívta ezt az ecetes öntetet, annyira égette a számat, hogy hiába próbáltam valamivel enyhíteni, semmi sem használt... pedig tettem bele majonézt, tejfölt, mozzarellát... Több madársalátám nem volt, de lehet, hogy az sem igazán segített volna.:((( Tehát, óvatosan az ecetes öntetekkel!!!! - Mondjuk ezt illett volna tudnom!:(

Beírom ide, bár, ma már holnap van, hogy másnapra viszont a majonézes, tejfölös, mozzarellás hozzádobálásom nagyon finom lett, mivel most már a kenyér beszívta ezeket az ízeket is az ecet mellé!... jobban kiérződött a fokhagyma íze, amit nagyon szeretek... na és az, hogy szalonna is van benne, annyira finommá tette, hogy azt hiszem, ebből a sült szalonnából akár a dupláját is beletehettem volna!...  tehát, valójában vehetjük úgyis, hogy lett még egy saláta receptem/receptünk, bár, ezt valójában a kétségbe esés kreálta!:)))

A Saul fia Golden Globe díjat nyert!!! Hát, nem semmi!!!!:)))) Debrecenben, még 2015. júniusában, a Kölcsey Központban néztem meg (nagy tömeg nézhette egyszerre meg így), ami díszelőadásnak számított, vagyis jelen volt a rendező, két főszereplő, s egy hölgy, akinek a szereplőválogatásban volt szerepe (talán Casting Menedzser a neve jó kis magyarossággal!?). Nem tudom, mi lett volna jobb... ha előre utánaolvasok a történetnek, vagy így volt a jobb, hogy 'teljesen tudatlanul' néztem végig a filmet. (Bevallom, nem tudtam, hogy létezett olyan, hogy Sondercommando, így a lázadásukról sem hallottam még előtte.). A vetítés után lehetett kérdezni, de én még a filmet sem igazán értettem... most akkor Saulnak a fia a fiú, vagy sem. A főszereplő azt mondta, úgy gondolja, hogy nem (ezekszerint még ő sem tudta?)... Na, de hogy gondolta a rendező? Vagy eleve ez teljesen lényegtelen momentum? A filmnek nem is ez a központi kérdése? Tehát, akadozott a megértés nálam.... Az, hogy csak a főszereplőt, s a közvetlen környezetét láthattuk élesen, elképesztő volt! Homályosan lehetett látni, mi is van Saul körül, s ez épp elég volt így! Emiatt volt annyira nagyszerű... na és a hanghatásoktól, amik jelezték, hogy mi is van valójában körülötte, viszont külön nem kellett már meg/rámutatni. A díszelőadás után két napon át az internetet bújtam... nagyon sokat olvastam a holokausztról... Nem lehet úgy kijönni a filmről, hogy nem hagy nyomot az emberben (csodálkoznék, ha valakiben semmit nem mozgatna meg). Bennem még mindig ott van, pedig már eltelt hét hónap azóta, amióta láttam! Azt nem tudom, ha újra megnézném, vajon milyen jelenetek, mozzanatok, képek, hangok fognának meg... egy biztos, hogy már másképp látnám, másképp hatna rám (legalábbis most így gondolom!).

Golden Globe ide, Golden Globe oda, nem lehet kihagyni ezt a filmet! S persze, hogy Oscar-díjat fog kapni! Ez nem kérdés!