Nem tudom, miért nem úgy jelennek meg a beírásaim, ahogy én szeretném.:( Ugyanis nem az volt a célom, hogy képeket kelljen a receptekhez párosítani, majd időrendi sorrendbe rakni őket. Jó pár órát rászántam ennek orvosolására ma, de nem sikerült rájönnöm, hogyan tudnám megoldani. Mivel már nagyon éhes voltam, így ezen túlléptem, s nekiveselkedtem egy újabb receptnek.

Maradt még mozzarella és paradicsom is (amelynek csodálatos mód paradicsom íze van!!!... - a paradicsom utóérő, s nem szabad berakni a hűtőbe, mert ízvesztéssel jár - már ha egyáltalán van mit elvesztenie!)

Olyan receptet kerestem, amelyhez ezen két összetevő biztosan kell.... bár, tegnap egész nap csak a tegnap elkészített salátát ettem, tehát, volt bennem egy nagy kérdőjel, hogy biztosan ezt akarom?

Utólag már tudom, hogy IGEN!... ahogy azt is, hogy akár meg is lehet ötszörözni a mennyiséget, mert meglepően ízletes - grillezve teljesen más az ízvilága!!!, s a sütő simán elbír tizenöt düledező tornyocskát is - legalább jobban megtartják majd egymást!:)

Egy kis zene, hogy még inkább élvezd a 'munkát'.. nekem nagyon bevált: 

https://www.youtube.com/watch?v=0OWj0CiM8WU

https://www.youtube.com/watch?v=hT_nvWreIhg

https://www.youtube.com/watch?v=RBumgq5yVrA

Hozzávalók:

Paradicsomtorony:

- 3 db paradicsom (nagyobb paradicsom jobb lett volna, mert nem dőlt volna el folyton a 'torony')

- 1 db nagy mozzarella (kb. 100 g)

- 6 db zöld olívabogyó (a recept fekete olívabogyót ajánl - biztosan nagyon finom lenne azzal is)

- 5 db (kisebb és nagyobb) friss bazsalikomlevél 

Öntet:

- olívaolaj

- ecet (sima háztartásit használtam - a recept balzsamecetet ajánl hozzá!)

- só

- bors

- mivel semmilyen íze nem volt, így az olívabogyó levéből egy kicsit hozzá öntöttem

- belekóstoltam, hááát... nem volt az igazi, így mézes mustárt kevertem hozzá - nagyot dobott az ízén, de így magában még mindig elég szörnyű volt... viszont az elkészült 'toronnyal' együtt fogyasztva nagyon finom! (Megpróbálom majd balzsamecettel is!) 

Az elkészítés menete:

Hosszabb leírni, mint megcsinálni:)

1. Megmostam és felvágtam a paradicsomokat. A mozzarellát érdemes jól lecsepegtetni a szeletelés előtt... közben... után... (grillezéskor még így is kifolyt egy csomó lé belőle!:( ) Letépkedtem és megmostam a bazsalikom leveleket (most nem agyaltam rajta, azt téptem le, ami épp a közelemben volt).

2. Összeállítottam a 'tornyot' egy jénai tál tetejében (jó ötletnek bizonyult!): paradicsom, mozzarella, olívabogyó, bazsalikomlevél, majd újra paradicsom... felül mozzarellával zártam. Mivel nem túl nagyok voltak a paradicsomok, így folyton félre billent, vagy lecsúszott egy-egy 'emelet'. Vagy esetleg az alkotóelemek sorrendje nem volt megfelelő?

3. Grillezésre állítottam a sütőt (ezer éve nem grilleztem, s most csak úgy füstölt a sütőm (gondolom, most égett rá végérvényesen a valamikor rácsapódott akármi), de pár mp után abbahagyta, s izzani kezdett a szál. Mivel nem volt előmelegítve, így kellett 10 perc is, mire olvadni, majd pirulni kezdett a 'torony' tetején a mozzarella.

4. Nem számítottam rá, hogy mozzarella ennyire kiengedi magából a nedvességet és ennyire nyúlósra olvad majd,  s ennyire pisai lesz... képes volt újra félrebillenni, s a másik toronyba 'beleolvadni' (lehet, hogy egy pálcikát kellett volna a közepébe nyomnom?)... ezért aztán óvatosan kellett kiszednem, majd kicsit lecsepegtetnem, s csak ezután tudtam elfogadható állapotban a tányérra rakni. Egy néhány bazsalikom a tetejére, mellé két olívabogyó, s már fotózhattam is. Nem vagyok sem konyhatündér, sem profi fotós (s ezt mindet tudom is magamról) - de érzem a fejlődést!:))))

5. Melegen ajánlom, de nem forrón! Az öntet mindenféleképpen kell hozzá!

Most, hogy ennyire belelendültem, keresem a következő receptet... egy biztos, lesz benne valamilyen konzervdobozba zárt halszerűség... most valamiért erre éhezem (valójában már mindenre, de ugye most erős vagyok, s visszafogom magam... nem könnyű!!!!!!!!!!!!!!!!!!! - az üres hűtőszekrény és az üres konyhaszekrény nagyon nagy segítség! Ha a pénztárcád is üres, az még inkább - de ez inkább sohase forduljon elő!

Az egyik ismerősöm ajánlotta, hogy csináljak Waldorf-salátát... na, de a majonézt ugye, magamnak kellene kikevernem, hiszen így lenne olyan, hogy némileg azért tudjam, mi is van benne. Az eljegyzésemkor csináltam ilyet utoljára (na, ez sem most volt!)... akkor órákig tartott, annyira féltem, hogy nem fog sikerülni. Lehet ezeket az órákat percekké zsugorítani?